MICHAEL WITTMANN
(1914 �prilis12. - 1944 augusztus 8.)

Wittmann a lovagkereszttel 1944. j�nius

Michael Wittmann a II. vil�gh�bor� legsikeresebb harckocsiz� �sza �s egyik legkarizmatikusabb egy�nis�ge volt. Az �ltala megsemmis�tett 138 tank �s 132 l�veg minden id�k legkiv�l�bb teljes�tm�nye. (Egyes forr�sok 141 tankot eml�tenek.)

1914 �prilis 22-�n Bajororsz�g oberpfalzi k�rzet�ben, a Beilgries melletti Vogethal falucsk�ban sz�letett egy helyi gazd�lkod� csal�dban, �s val�sz�n�leg eg�sz �let�ben csal�dja f�ldj�n dolgozott volna, ha nem a hadsereget v�lasztja. Nemzed�k�nek sok m�s tagj�val egy�tt hitt az "�j N�metorsz�gban", a jobb id�k elj�vetel�ben, �s mindenek felett a versailles-i szerz�d�s b�kly�it levet�, meg�jult hadseregben. 1934. febru�r 1-�n, 20 �ves kor�ban bel�pett az �n. Reichsarbeitdienst-be. Itt f�l �vet szolg�lt mind�ssze, majd 1934. okt�ber 30-�n bel�pett a M�nchen melletti Freisingben �llom�soz� 19. gyalogezred 10. sz�zad�ba, �s 1936, okt�berig ott is szolg�lt, mik�zben �rvezet�i rangra emelkedett.

1934-ben a Reichsarbeitdienst-ben (balra)
1934-ben a 19. gyalogezredben (jobbra)

El�sz�r az Allgemeine-SS vonzotta, de a tehets�gesek sz�m�ra az egyre n�vekv� Waffen-SS ny�jtott jobb lehet�s�geket, �s Wittmann-nak a szigor� fizikai k�vetelm�nyek sem jelentettek akad�lyt. A tehets�gesnek tartott, ambici�zus fiatalembert 1937 �prilis 5-�n felvett�k a Leibstandarte-ba �s Lichterfeld�ben megkezd�d�tt a kik�pz�se.
Wittmann a Leibstandarte-ban el�sz�r SS-Mann beoszt�sban teljes�tett szolg�latot. Katonai vezet�s�re k�pezt�k ki, �s el�sz�r n�gykerek� k�nny� felder�t� j�rm�veket vezetett (Sd.Kfz.222), majd hatkerek� (neh�z)p�nc�lozott felder�t� j�rm�vet (Sd.Kfz.232), ami hasznos iskol�t jelentett egy leend� harckocsiz�nak. A kik�pz�s ut�n a Leibstandarte 17. p�nc�los felder�t� sz�zad�ba ker�lt 1938 nyar�n.

Sd.Kfz.232 p�nc�lozott felder�t� g�pj�rm�

A h�bor� kit�r�sekor SS-Unterscharf�hrer (szakaszvezet�) rangban egy Sd.Kfz.232 p�nc�lozott felder�t� g�pj�rm� parancsnokak�nt harcolt Lengyelorsz�gban, majd Franciaorsz�gban, de az igazi k�pess�geit akkor mutathatta meg, amikor a Leibstandarte sz�mos �j j�rm�vet, k�zt�k Strurmgesch�tze III. Ausf. A (StuG III.-as) rohaml�vegeket kapott.
A franciaorsz�gi hadj�rat ut�n Metzben �llom�soz� Wittmann k�rte parancsnok�t, hogy enged�lyezze az �j j�rm�vek vezet�s�nek elsaj�t�t�s�t. K�s�bb - parancsnoka enged�ly�vel - Wittmann maga v�laszthatta ki j�rm�v�nek leg�nys�g�t, akikkel szoros bar�ti kapcsolatba ker�lt a kik�pz�s �s k�s�bb a sorozatos bevet�sek sor�n. Intenz�v �s igen val�s�gh� kik�pz�st kaptak. A t�bbi p�nc�lozott harcj�rm� szem�lyzet�hez hasonl�an rekordid� alatt meg kellett ismerni�k harcj�rm�v�ket, amit sz�ks�g eset�n ak�r egy mez� k�zep�n is sz�t kellett tudniuk szerelni. 1940 v�g�re befejez�d�tt a kem�ny StuG-kik�pz�s, �s Wittmann leg�nys�g�vel egy�tt t�relmetlen�l v�rta a bevet�st. 1941. �prilisig kellett v�rniuk, amikor Olaszorsz�g balsiker� balk�ni hadj�rata ut�n Hitler a Duce seg�ts�g�re sietett.

Strurmgesch�tze III. Ausf. A (StuG III.)

A Leibstandarte g�r�gorsz�gi hadm�veletei sor�n a legt�bb �rdem ugyan Kurt (Panzer) Meyer SS-Obersturmf�hrernek jutott, de Wittmann �s StuG III.-asa szint�n nagy �rdemeket szerzett. Ott voltak a meger�s�tett Klisz�ra-szoros elleni t�mad�sban, majd a klaszt�riai el�renyomul�sban, ahol felmorzsolt�k a 13. g�r�g hadsereget �s foglyul ejtett�k 12 000 katon�jukat.

Az 1941-es Szovjetuni� elleni hadj�ratban m�r az umanyi harcok s�r�j�ben t�nt ki b�tors�g�val, �s ki�rdemelte a m�sodoszt�ly� Vaskeresztet, amit 1941. j�lius 12-�n vett �t, miut�n t�bb szovjet harckocsit megsemmis�tett. Nem sokkal k�s�bb - szeptember 8-�n - m�r a Vaskereszt els�oszt�ly� fokozat�t vehette �t, ekkor 6 ellens�ges harckocsit semmis�tett meg egyetlen �tk�zetben.
A krimi el�renyomul�s sor�n a Leibstandarte �jszakai t�mad�st ind�tott Melitopol ellen. Wittmann hirtelen k�t szovjet harckocsival ker�lt szembe. �gy t�nt ez lesz a v�g! M�g ha siker�lne is az egyik szovjet harckocsit elpuszt�tania, a m�sik azonnal v�gez vel�k is. Ekkor Wittmann v�ratlanul teljes sebess�gre adott parancsot, �s nekihajtottak a k�t p�nc�losnak, melyek az �tk�z�st�l mozg�sk�ptelenn� v�ltak, �s melyet szem�lyzet�k ezut�n p�nikszer�en elhagyott.
B�r a n�met t�mad�s lend�lete lassan kezdett kifulladni, a Leibstandarte olyan sikeres hadm�veleteket hajtott v�gre, mint Sztalin�, Taganrog, Rosztov, �s Harkov elfoglal�sa.
Wittmannt alkalmasnak �t�lt�k a tiszti tanfolyamra, �s 1942 derek�n megkezdte tanulm�nyait a Bad T�lz-i SS-Junkerschul�-ban, ahol szeptember 5-ig maradt. Ezt k�vet�en 1942. december 21-�n el�l�ptett�k SS-Untersturmf�hrer� (hadnagy) �s visszak�ldt�k a keleti-frontra.
Amikor visszat�rt a Leibstandarte-hoz, rajparancsnoki kinevez�st kapott az id�k�zben g�pes�tett hadoszt�lyb�l p�nc�lgr�n�tos hadoszt�lly� szervezett egys�g 1. SS-p�nc�losezred 13. (neh�z)p�nc�los sz�zad�ban. Wittmann a Tiger sz�zad PzKpfw. III. szakasz�nak parancsnoks�g�t kapta meg, majd 1943 tavasz�n m�r egy Tiger szakaszt vezetett. 1943. j�lius 5-�n megindult a Citadella hadm�velet, amely sor�n a frontvonalban keletkezett nagyar�ny� szovjet �k felsz�mol�sa volt a c�l Kursz k�rny�k�n, �s amelyben a szemben�ll� felek nagyar�ny� p�nc�los csoportos�t�sokat vetettek be. Wittmann is r�szt vett a harcokban egys�g�vel, �s m�r az els� nap sor�n 13 T-34/76 p�nc�lost semmis�tett meg �s 2 p�nc�lelh�r�t� l�veget, mik�zben kimentette a szovjetek �ltal er�sen szorongatott Helmut Wendorff parancsnok szakasz�t is. J�lius 7-�n �s 8-�n 2 T-34/76 p�nc�lost, 2 SU-122 �s 3 T-0/70 harcj�rm�vet puszt�tott el. J�lius 12-�n �jra lecsapott Wittmann, ekkor 8 szovjet p�nc�lost semmis�tett meg, 3 tankelh�r�t� �gy�t, �s 1 t�z�rs�gi �teget. A Citadella hadm�velet j�lius 17-�n kifulladt, �s Hitler parancs�ra a p�nc�los er�ket kivont�k a harcb�l. (Ellent�tben a k�zhiedelemmel; a n�metek nem vesz�tett�k el a csat�t, �s pl�ne nem szenvedtek katasztrof�lis vesztes�geket a p�nc�losok ter�n, csak kivont�k er�iket a k�zdelemb�l.) A Kurszk k�rny�ki �s az id�k�zben lezajlott Harkovi harcok sor�n Wittmann Tiger-�vel 30 szovjet harckocsit, �s 28 egy�b l�veget semmis�tett meg.

PzKpfw.VI. Tiger I. t�li �lc�z� meszel�ssel,
amely Wittmann k�s�bbi S04 lajstromsz�m�t viseli.

1943. augusztus�ban az 1. SS p�nc�lgr�n�tos hadoszt�lyt kivont�k a frontr�l �s Olaszorsz�gba k�ldt�k pihenni �s felt�lteni. Itt okt�berben ism�telten �tszervezt�k, felduzzasztott�k a tankok sz�m�t annyira, hogy el�rj�k a p�nc�los hadoszt�lyok szintj�t, �gy l�trehozva az els� Waffen-SS p�nc�los hadoszt�lyt. A Leibstandarte �j elnevez�se ezek ut�n: 1. SS p�nc�los hadoszt�ly "Leibstandarte SS Adolf Hitler". A 13. p�nc�los sz�zad - amelyben Wittmann szolg�lt - szint�n �j nevet kapott, �s �tszervezt�k, 101. SS Panzer Abteilungen n�ven szerepelt ezt k�vet�en. Wittmann az 1331. lajstromsz�m� Tigert kapta meg, �s mellette olyan �szok szolg�ltak m�g az egys�gben, mint Franz Staudegger (Tiger #1325), Helmut Wendorff (Tiger #1321), J�rgen Brandt (Tiger #1334), �s az egys�g parancsnoka SS-Haupsturmf�hrer Heinz Kling (Tiger #1301)

A szovjetek 1943 okt�ber�ben nagy offenz�v�t ind�tottak, ez�rt a Leibstandarte-t is keletre vez�nyelt�k. Wittmann harckocsij�nak lajstromsz�m�t S21-re cser�lt�k, �s J�rgen Brandt parancsnoks�ga alatt harcolt. Okt�ber 13-�n megint a harcok s�r�j�ben tal�lta mag�t, aznap 20 T-34-est semmis�tett meg, �s 23 t�bori- �s p�nc�lelh�r�t� l�veget. Decemberben sz�mos kisebb csat�ban vett r�szt, �s t�bb tucat ellens�ges harcj�rm�vet puszt�tott el �jra.
Azt�n 1944. janu�r 13-�n �jabb 19 p�nc�lost �s 3 �nj�r� l�veget semmis�tett meg. Ezen tettei�rt megkapta a Lovagkersztet (1944. janu�r 15.), �s SS-Obersturmf�hrerr� nevezt�k ki (1944. janu�r 20.).

Igazi �sz lett �s igazi szt�r. A G�bbels-i propagandag�pezet is lecsapott r�, �s t�bb tucat f�nyk�p �s propagandaplak�t k�sz�lt r�la �s vele. Egyik h�res k�p�n a szem�lyzet�vel �ll az akkor S04-es sz�m� Tiger-e el�tt, amelynek cs�v�n ekkor m�r 88 db "feh�r k�r" d�szeleg, a megsemmis�tett 88 ellens�ges p�nc�los tr�fe�jak�nt. (Fura r�ad�s, hogy a Tiger f�lelmetes �gy�ja is 88mm-es.) 1944. m�rcius 1-�n feles�g�l vette kedves�t Hilgerad Burmestert. 1 h�nap szabads�g ut�n m�jusban �jra az egys�g�n�l volt.

Wittmann �s szem�lyzete a Tiger S04-el egy propagandak�pen.

A sz�vets�gesek partrasz�ll�sa k�sz�l�ben volt �s ezt a n�metek is tudt�k, csak a pontos helysz�nt nem. A helyzetet kezelend�en hatalmas p�nc�los csoportos�t�st vontak �ssze ez�rt Franciaorsz�gban, amely a Leibstandarte egys�gein k�v�l m�g a 12. SS p�nc�los hadoszt�ly "Hitlerjugend", �s a Panzer Lehr hadoszt�ly alakulataib�l �llt.
A normandiai partrasz�ll�s napj�n, j�nius 6-�n a z�szl�aljat az arcvonalra vez�nyelt�k. Felvonul�s k�zben azonban ellens�ges l�git�mad�s �rte �ket, �gy az egys�g marad�ka csak j�nius 10. ut�n �rkezett meg a harci �vezet perem�re, Caen-t�l d�l-nyugatra. 1944. j�nius 12-�n Wittman parancsot kapott, hogy foglaljon �ll�st Villers-Bocage-t�l �szakkeletre �s v�dje meg a t�rs�get az �szaki ir�nyb�l v�rhat� angol t�mad�s ellen. Wittmann egys�ge 6 db PzKpfw.VI. (Tiger I.) �s legal�bb 1 db PzKpfw.IV.-b�l �llt. Jobbj�n M�bius SS-Hauttsturmf�hrer 1. sz�zada foglalta el �ll�sait.
Montgomery tervei szerint az angol er�knek m�r a partrasz�ll�s napj�n el kellett volna foglalniuk Caen v�ros�t, de ez a kem�nyen v�dekez� Hitlerjugend hadoszt�ly miatt v�g�lis nem siker�lt id�re. Ez�rt a brit �s kanadai er�k j�nius 12-�n �jb�l kis�rletet tettek Caen elfoglal�s�ra, aminek k�vetkezt�ben a Panzer Lehr hadoszt�ly balsz�rny�n �ri�si r�s t�madt, amit a brit er�k igyekeztek is kihaszn�lni. A d�li ir�nyba el�ret�r� sz�vets�ges harckocsik �jszak�ra meg�ltak a Bayeaux-t�l d�lre fekv� Villers-Bocage falucsk�ban.
J�nius 13-�n 8.00-kor az ellens�ges harckocsik - a 3. Country of London Yeomanry (az angol 22. harckocsidand�r egy harckocsiz� �s egy g�pes�tett l�v�szz�szl�alja) - egy Cromwell, Stuart harckocsikkal �s n�gy Sherman Firefly p�nc�lossal felszerelt osztaga haladt felfel� az �ton. Wittmann elhat�rozta, hogy felder�ti a helyzetet �s az ellens�get megker�lve behatol a faluba. Majdnem azonnal bele�tk�z�tt h�rom ellens�ges harckocsiba n�gy k�z�l, �s ki is l�tte azokat 88 mm-es l�veg�vel. A negyedik angol p�c�los az �tr�l befarolt egy gy�m�lcs�sbe, �s a parancsnok, Pat Dyas sz�zados, illetve t�z�re k�nytelen volt t�tlen�l v�gign�zni, ahogy Wittmann Tigere, amelynek oldala ilyen t�vols�gb�l sebezhet� lett volna, elhalad mellett�k.
Wittmann a falu k�zpontj�ba tartott, ahol �sszecsapott a "B" osztag ott �llom�soz� harckocsijaival, �s legal�bb egy tal�latot kapott egy Sherman Fireflyt�l. ( Megjegyz�s: A Sherman Firefly 17 fontos �gy�j�val k�pes volt megsemmis�teni egy Tigert, ak�r szemb�l is. ) Ekkor h�tramenetbe kapcsolt, �s egyenesen Dyas harckocsija fel� vette az ir�nyt, amely k�tszer (sikertelen�l) r�l�tt 75-mm-es l�veg�vel, miel�tt a Tiger v�gleg elint�zte volna.
Wittmann lefordult az �tr�l, �s elindult visszafel� a domboldalon. El�sz�r kil�tt egy, az oszlop hadt�pj�t sz�ll�t� f�ll�nctalpast, majd figyelm�t az "A" osztag Firefly harckocsijai fel� ford�totta. Ekkor l�pett sz�nre az osztag t�bbi p�nc�losa. Wittmann lassan v�gighaladt az oszlop ment�n, mik�zben kil�tte mind a 25 j�rm�vet, majd visszafordult a faluba, ekkor m�r k�t tov�bbi Tiger �s egy PzKpfw. IV.-es t�rsas�g�ban. Ekkor azonban csapd�ba ker�lt, �s bal oldali l�nctalpa p�nc�lt�r�-tal�latot kapott a sz�k utc�kon.
Wittmann �s a kezel�szem�lyzet t�bbi tagja otthagyta a s�r�lt harckocsit. Az SS-Obersturmf�hrer felismerte, hogy ebben a szektorban lehet�s�g van az angol t�mad�s meg�ll�t�s�ra, �gy gyalog elindult a Panzer Lehr hadoszt�ly mintegy 6 km-re l�v� f�hadisz�ll�s�nak ir�ny�ba. Egy sz�zad PzKpfw.IV.-essel t�rt vissza, melyeket M�bius Tigereivel er�s�tett meg. A falut kisebb vesztes�gek �r�n visszafoglalt�k, �s mintegy 100 foglyot ejtettek.

Ezen tette meghozta sz�m�ra az SS-Hauptsturmf�hrer (sz�zados) kinevez�st, amit Fritz Bayerling t�bornok, a biztos pusztul�st�l megmentett Panzer Lehr hadoszt�ly parancsnoka hagyott j�v�. Wittmann volt a II. vil�gh�bor� legmagasabb kit�ntet�s�ben r�szes�l� p�nc�los�sza. 1944. j�nius 25-�n Sepp Dietrich el�terjeszt�se alapj�n Adolf Hitlert�l vehette �t a kardokat a t�lgyfalombbal �kes�tett Lovagkeresztj�hez. A parancsnoks�g �gy v�lte, hogy Wittmann a Waffen-SS kik�pz�k�zpontj�ban kamatoztathatn� a legjobban tapasztalatait, � azonban ezt a lehet�s�get visszautas�totta, mint k�s�bb kider�lt; veszt�re.

1944. j�lius 6-�n �jra Caen k�rny�k�n harcolt, s�r�lt Tiger-e helyett pedig k�lcs�nkapott egy �jat, amely a 007-es lajstromsz�mot viselte.
1944. augusztus 8-�n a Wittmann jobb oldal�n harcol� 213-as Tiger SS-Hauptscharf�hrer�nek jelent�se szerint a Caen-Cintheaux �t gaumesnili szakasza mellett Wittmann harckocsij�t megsemmis�tette egy robban�s, ami leszak�totta a l�vegtornyot. Az �ttag� szem�lyzet �let�t vesztette. Ezt a sz�kszav� jelent�st 12.55-kor adta le r�di�n H�flinger, a 213-as Tiger parancsnoka.
Amikor Wittmann este nem t�rt vissza a harcb�l, p�nc�lososzt�ly�ban harcol� bajt�rsai, valamint a 12. Hitlerjugend SS-p�nc�loshadoszt�ly katon�i a keres�s�re indultak, akik v�g�l is megtal�lt�k a kil�tt harckocsit. A 007-es leg�nys�g�t jeltelen s�rba temett�k a sz�troncsol�dott harckocsi mellett.

Nem volt szemtan�, vagy t�l�l�, aki pontos le�r�st adhatott volna arr�l, hogy mi is t�rt�nt a v�gzetes napon. Sokan a brit Northamptonshire Yeomanry "A" sz�zad�nak tulajdon�tott�k Wittmann legy�z�s�t, akik �ll�t�lag egy Sherman VC Firefly harckocsi 17 fontos �gy�j�val l�tt�k ki a Tigert. B�r m�sok szerint k�ts�ges, hogy a sz�zadnak lett volna egy�ltal�n Firefly p�nc�losa. De ugyanezt a dics�s�get m�s egys�gek is szeretn�k maguknak tudni, mint pl. az 1. lengyel p�nc�los hadoszt�ly, �s a 4. kanadai p�nc�los hadoszt�ly.

De a legval�sz�n�bb az, hogy a Kir�lyi L�gier� egy Hawker Typhoon csatarep�l�g�pe l�tte ki egy p�nc�lt�r� rak�t�val. A rak�ta �t�t�tte a Tiger h�ts� r�sz�nek 25mm vastags�g� p�nc�lj�t, �s felrobbantotta a motorblokkot, a m�sodik robban�s pedig el�rte a harckocsi l�szert�rol�j�t, meg�lte a szem�lyzetet �s a leveg�be rep�tette a l�vegtornyot.

Nemr�giben kiadt�k Wittmann egyik bajt�rs�nak visszaeml�kez�seit. Ebben le�rja, hogy a 101. SS Panzer Abteilungen katon�ival egy�tt � is ott volt, amikor Wittmann kil�tt harckocsij�t megtal�lt�k. A nyomokb�l �t�lve rep�l� okozhatta a p�nc�los pusztul�s�t, ahogy aznap (1944. augusztus 8-�n) m�g 134 m�sik n�met p�nc�los pusztul�s�t is. (Ebben az id�ben a nyugati fronton legink�bb m�r a vad�sz- �s csatarep�l�g�pek puszt�tott�k legnagyobb sz�mban a n�met hader�t.) 1945-ben egy Serge Varin nevezet� �riember megtal�lta a 007-es roncsait �s le is f�nyk�pezte. Ez �jabb bizony�t�kul szolg�l a rep�l�g�p elm�let p�rtol�i sz�m�ra. A k�t k�pen l�tszik, hogy a lerep�lt l�vegtornyon nincs igaz�n s�r�l�s, ez pedig elk�pzelhetetlen lenne, ha harckocsi�gy�t�l kapott volna tal�latot.

Wittmann Tigris�nek l�vegtornya leszakadva, fejjel lefel� a mez�n.

A sz�trobbant �s ki�gett Tigris als� r�sze.

A k�z�s s�rt 1983 m�rcius�ban, egy �t�p�t�s sor�n tal�lt�k meg. Miut�n fog�szati k�rlapok �s az azonos�t�si c�dula alapj�n azonos�tott�k a maradv�nyokat, a harckocsi szem�lyzet�t v�gs� nyugalomba helyezt�k a normandiai De La Cambe n�met katonai temet�j�ben. A temet� Isigny-sur-Mer �s Bayeux k�z�tt a 13-as �t ment�n tal�lhat�, Wittmann �s bajt�rsai s�rja a 47-es parcella 3. sor�nak 120. hely�n fekszik.

Wittmann �s harcost�rsainak s�rja a normandiai De La Cambe-ban.

Michael Wittmann (parancsnok) -- �lt 30 �vet
Karl Wagner (megfigyel�) -- �lt 24 �vet
G�nther Weber (t�lt�-kezel�) -- �lt 20 �vet
Henrich Reimers (harckocsi vezet�) -- �lt 20 �vet
Rudolf Hirschel (r�di�s) -- �lt 20 �vet

Leibstandarte-beli bajt�rsai sz�m�ra Michael Wittmann jelentette a csendes, de kimagasl� tud�s� harckocsiz�t, aki a harcban is nyugodt maradt, �s szinte egy hatodik �rz�kkel j�solta meg ellenfeleinek k�vetkez� l�p�s�t. Ez a tehets�g term�szetesen nem �rv�nyes�lhetett volna kiv�l� leg�nys�ge n�lk�l, akikkel t�k�letes �sszhangban harcoltak. �s Wittmann az a harckocsiz� �sz, akinek neve t�k�letesen tiszta maradt a h�bor� mocsk�ban, nem szennyezte be sem katonai- sem civil szem�lyek elleni atrocit�s.